|
2, Rábukkantak Európa első fémműveseire
Bolgár régészek a balkáni ország középső részén páratlan archeológiai leletekre bukkantak. Feltételezéseik szerint Európa legrégebbi fémműveseit találták meg Dzsuljunica környékén.
Rábukkantak Európa első fémműveseire
Bolgár régészek a balkáni ország középső részén páratlan archeológiai leletekre bukkantak. Feltételezéseik szerint Európa legrégebbi fémműveseit találták meg Dzsuljunica környékén. Az Európa területén megmunkált legrégebbi fémekre bukkantak bolgár régészek Bulgária középső részén, Dzsuljunica falu közelében. Az archeológusok egy korai neolitikus (újkőkorszaki) falut tártak fel, amikor rátaláltak a leletekre.
A leletek kora 8000 év. Három fémdarabról van szó, amelyek a hidegen történt megmunkálás jeleit mutatják. E darabokat ugyanis szemekké (alighanem lánc- vagy gyöngyszemekről van szó) alakították át. A rendkívüli jelentőségű leletek új irányt szabhatnak a(z írott) történelem előtti népek kutatásának Bulgáriában, pontosabban a mai Bulgária területén.
Csak Ázsiában akadnak régebbi (réz)leletek
A most megtalált bulgáriai megmunkált fémdaraboknál csak egyetlen helyen bukkantak régebbi fémművesség jeleire: ez pedig Anatólia – a mai Törökország ázsiai része –, ahol 11 ezer éves darabokat azonosítottak az archeológusok. Más források szerint a kelet-anatóliai rézművesség kilencezer éves, de az mindenképpen bizonyos, hogy ezer évvel mindenképpen megelőzték még a most felfedezett bulgáriai leleteket is.
Bizonyos források szerint egyébként Jerikó egyik legrégebbi rétegében, tehát a későbbi Palesztina területén is találtak rézhasználatra utaló nyomokat. A jerikói rétegek kora kissé bizonytalan, de vannak olyan feltételezések, hogy a Kr. e. 8-9. évezredre datálhatóak, vagyis a törökországi leletekhez hasonló korúak. A jerikói rézleletek tehát nem egyértelműek, s minthogy egyébként a világ ezen egyik legrégebbi települése sem Európában van, kontinensünkön ily módon mindenképpen elsőnek számít - mai tudásunk szerint - a most megtalált bulgáriai lelőhely.
A bulgáriai leleteket frissen feltáró régész, Nedko Eleneszki szerint a megmunkált rézszemek azt igazolják, hogy sok ezer évvel ezelőtt is már intenzív kapcsolatban állt egymással Ázsia és a Balkán-félsziget lakossága. Ekkoriban (mármint 8000 évvel ezelőtt) már tudni lehetett Ázsiában, hogy a rezet meg lehet munkálni, s ez még a neolitikumnak (az újkőkornak) arra a szakaszára tehető, amikor még a kerámiák meg sem jelentek. Ezt a periódust egyébként nevezik kalkolitikumnak, vagyis kőrézkornak is.
Ázsiában fordult elő egyébként először, hogy a rezet megolvasztották. Ez körülbelül Kr. e. 3800 körül történhetett Irán területén. Ugyanakkor ebben az időszakban, pontosabban Kr. e. 4000 tájáról a Balkánon találtak jeleket az első rézbányákra is (Rudna Glava környékén). A Balkán-félsziget tehát a rézművesség egyik tradicionális központja lehetett. (Rézbányászat rendkívül korai felbukkanásáról számolnak be az archeológusok a Sinai-félszigeten, Afrika és Ázsia határvidékén, a Vörös-tenger közelében is, de ezek a balkáni leleteknél 200 évvel fiatalabbak, Kr. e. 3800-ból származnak.)
A dzsuljunicai ásatásokat a Bolgár Tudományos Akadémia Régészeti Intézete finanszírozza. Tavaly ugyanebben a faluban archeológusok megtalálták a legrégebbi neolitikus temetés nyomait, amelynek kora 8300 év.
Aranyleleteket már régebben is találtak Bulgáriában
A fémművesség a mai Bulgária területén komoly hagyományokra tekint vissza, amelyet régészeti leletek sora bizonyít. Köztudott, hogy Várna közelében, vagyis nem messze a Fekete-tenger partjától már 1972-ben nagy jelentőségű aranyleletekre bukkantak. Ezek a Kr. e. 4600-4200 körüli leletek a maguk nemében páratlannak mondhatók. A háromezer darabból álló ékszergyűjtemény összesen hat kilogrammot nyomott. Valószínűleg ezek a világ legrégebbi aranykincsei.
Ehhez hasonló leletre idén is rábukkantak már bolgár régészek. Augusztusi hírek szerint a „híres trójai lelettel vetekedő” kincset, 15 ezer arany ékszert találtak egy ősi trák (vagy az ő elődeik által ásott) királysírban az ország középső részén, Dabene falu közelében. Erről korábban már a National Geographic Online-on is beszámoltunk.
A 4100-4200 éves arany ékszerek az elmúlt években fokozatosan kerültek elő a Szófiától 120 kilométerre keletre található Dabene falu területéről. Az augusztusban feltárt bolgár kincs többek között több ezer, nagyon finoman megmunkált miniatűr aranygyűrűből áll, amelyek némelyike oly parányi, hogy a hegesztési pont közönséges mikroszkóppal nem is látható. Az ékszereket feltehetően a Balkánt az időszámításunk szerint 8. századig benépesítő trákok ősei készítették.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
