A bosnyák kutató, aki azt állítja, hogy piramisokat fedezett fel Bosznia és Hercegovina területén, Visoko település közelében, a bosnyák Sarajevo-x.com internetes portálnak adott interjúban beszélt felfedezése jelentőségéről.

Semir Osmanagicnak 2005 áprilisában, a Visokóban tett látogatása alkalmával tűnt fel a vidék furcsa földrajzi geometriája. Itt fedezte fel Európa első két piramisát, a Visocicának nevezett Nap Piramist, és a Pljesevicának keresztelt Hold Piramist. Mint elmondta, korábban valószínűleg azért nem fedezte fel senki ezek létezését, mert mindkettőt erdő borította.

A 2005 októberében megkezdett vizsgálatok során megállapították, hogy a föld alatt a megjelölt területeken hatalmas kőtömbökből készült, lépcsőzetes építésű piramis található, melynek magassága 220 méter.

Osmanagic úr egyébként a téma és a piramisok igen avatott ismerője. Munkája révén korábban éveket töltött az ilyen jellegű építmények, elsősorban a maja piramisok tanulmányozásával. Egy egész esztendőt töltött el például azzal, hogy felkeresett mintegy ötven maja emlékhelyet Mexikó, El Salvador, Guatemala és Honduras dzsungeleiben és turisztikai központjaiban. Itt szerzett tapasztalatiról és az új ismeretekről, amelyekkel találkozott, több könyvben számolt be a nagyközönségnek.

Osmanagic úr megítélese szerint 2007-re tehető, mire a nemzetközi közvélemény, a tudományos körök is szembesülnek vele és elfogadják a boszniai piramisok létezését bizonyító tényeket és a feltárt ismeretanyagot. Mint mondja, nagy valószínűségel "rácsodálkoznak majd ezeknek a kolosszális építményeknek a létezésére". Nem tartja továbbá kizártnak azt sem, hogy a most felfedezett objektumok a legutóbbi jégkorszak vége előtt épültek.

Mint az interjúban elmondta, a Nap Piramis esetében földtanilag máris bizonyított, hogy egy impresszív, kőből készült, piramis formájú építményt találtak. A Hold Piramis is hasonló jegyeket mutat, elsősorban a műholdas-, radar- és hőelektromos felvételek (úgynevezet termofotók) alapján. A kutató ezen felelül még legalább három hasonló építmény létezését valószínűsíti. "Amikor teljes egészeben sikerül majd megtisztítanunk a föld alatti komplexumot, az alagutak teljes hálózatát, akkor látni fogjuk azt is, hogy ezek milyen irányba vezetnek, hol jutnak ki a felszínre, melyik piramisokat és más objektumokat kötik össze" - mondta Osmanagic.

A kutató szerint az antropológiai genetika bizonyíték lehet arra, hogy Bosznia és az adriai medence történelmileg Európában az élet második bölcsője, ahol az aktív emberi jelenlét jelei 27 ezer esztendőre visszamenőleg folymatosan megtalálhatóak.

Azokra a kérdésekre, hogy kik és mikor építették ezeket a piramisokat, egyelőre a kutató sem tudja a választ. Midezekre majd csak akkor kaphatunk megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott válaszokat, ha a feltárások eredményeként módjukban áll tüzetesebben is megvizsgálni a leleteket.

Dr. Bruce Hitchner, az amerikai TUFTS egyetem archeológiai tanszékének igazgatója szerint a boszniai piramisok valószínűleg "kiváltságos egyének monumentális sírhelyei lehetnek a római korból, vagy még korábbi időkből". Dr. Zahi Havass, az egyiptomi antikvitásokkal és a piramisok kincseivel foglalkozó állami intézmény vezérigazgatója szerint "teljesen elképzelhető, hogy Boszniában is épültek piramisok". Havass azonban cáfolta azokat a tudománytalan feltételezéseket, melyek szerint ezeket holmi szupercivilizáció építette volna 12.000 évvel ezelőtt.

Bosnyák, skót, szlovén, osztrák és ausztrál régészekből álló kutatócsoport szerint bizonyítható, hogy a bosznia-hercegovinai Visoko település mellett fekvő Visocica-hegy valójában egy i.sz. 200-ban épült lépcsőzetes piramis, az első, amit Európában felfedeztek.

A 650 méter magas Visocicán április közepén kezdett el ásni a bosnyák Semir Osmanagič vezette régészcsoport. Első bizonyítékként egy szűk bejáratot találtak, amiről úgy tartják, a piramis belsejében található folyosórendszerhez vezet.

Bementek a folyosón

[1]

A bejáratot követve a kutatók 3,8 kilométer hosszan merészkedtek a hegy belsejébe, ahol két irányba tartó kereszteződésre bukkantak. A folyosórendszerről úgy vélik, nem lehet természetes képződmény, így az egyiptomi piramisoknál nagyobb monstrum kizárólag emberi építmény lehet, írja a BBC.

A régészek műholdas felvételek és a hőtérképezés alapján két további, kisebb piramist találtak a Visoko-völgyben, szerintük a Visocica csatornái a másik két építményhez vezetnek.

Nap, Hold, Sárkány

Osmanagič, latin-amerikai kutatómunkájának tapasztalataiból merítve a szerkezetet a mexikói piramisokhoz hasonlítja, amelyek szintén i.sz. 200 körül épültek, és rendszerint kettesével építették őket, a Napot és a Holdat szimbolizálva. A mexikói példára Osmanagič a bosnyák piramisokat is elnevezte, a Vicocica hegy a Nappiramis, a másik kettő a Hold- és a Sárkánypiramis nevet kapta.

[2]

A kutatás során egy sorozatnyi geometrikus formára metszett szikladarabot is találtak, illetve egy nagyobb kőtömb is előkerült, ami a szakértők szerint a piramis külső felületének egy darabja. Amennyiben a kutatócsoport feltételezése helyes, a Visocica az első, Európában felfedezett piramis. A kutatás fél évig tart, május közepén egyiptomi régészek csatlakoznak az ásatáshoz.

Kamu vagy nem kamu?

2005 októberében merült fel először [3], hogy a Visocica nem hegy, hanem ősi piramis. Semir Osmanagič azóta igyekszik a legendák sorából a tudományos tények közé emelni az első európai piramist, azonban még így is akadnak [4], akik a boszniai háború óta hanyatló gazdaságú Visoko marketingakciójának tekintik a piramis-történetet.

 

 

A hőtérkép szerint a hegyek üregesek:

 

Piramisok rejtőzhetnek a boszniai Visoko határában: az elgondolást Semir Osmanagic fejtette ki először, aki jelenleg már egy ideje a helyszínen, a Piramisok völgyének nevezett területen folytat ásatásokat.

Az ásatások egyik helyszíne a 650 méter magas Visocica, amely a bosnyák származású amerikai tudós szerint piramist rejt, akárcsak a környező másik 4 hegy. A tudós el is keresztelte a piramisokat: a legnagyobb a Nap, a többi a Hold, a Föld, a Boszniai Sárkány és a Szerelem piramisa.

A Holdpiramisnak nevezett hegyen előtűnt egy, a hegyen spirálban körbevezető út, ami arra utalhat, hogy egy zikkurathoz, vagyis ősi babiloni templomhoz hasonló formát adtak annak idején a hegynek.

Senad Hodovic professzor, a visokói múzeum igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a település bizonyíthatóan 7000 éve folyamatosan lakott. Annyit lehet tudni, hogy a Balkánt lakó ősi európai nép, az illír számára is szent hely volt, utána a szlávok egyfajta Olümposzként tisztelték, és főistenük, a Zeuszhoz hasonló Perun szentélyeként tartották számon, majd a bosnyák királyok székhelye volt. A királyi vár azon a hegyen állt, amelyet ma a Nap piramisának neveznek.

Az ásatásokat terepfelmérés, majd a műholdas felvételek elemzése előzte meg. A legtöbbet a hőtérkép eredményei sejtetik: az adatok szerint a Visocica és a két másik hegy - amelyek csúcsai ráadásul a műholdas felvételek szerint egyenlő oldalú, vagyis szabályos háromszöget adnak - másképpen hűl ki és melegszik fel, mint a környező hegyek. Ez arra utal, hogy a három hegy üreges.

A Nap piramisának nevezett hegyen késő ősszel kezdik a hegyet keresztül-kasul átjáró alagútrendszer feltárását. (mti-panoráma)

A bosznia-hercegovinai kulturális minisztérium egyik napról a másikra vetett véget az úgynevezett bosnyák nappiramis feltárásának - derül ki a helyi sajtóból. A minisztérium a drasztikus döntés előtt az ügyben a Bosznia-Hercegovinai Művészeti és Tudományos Akadémia szakembereivel konzultált, illetve a döntésbe bevonták az Állami Régészeti Múzeum, a Bányászati-, Földtani- és Építőmérnöki Intézet, és a Szövetségi Földtani Intézet szakembereit is. A kérdés azonban alig másfél év elteltével annyira megosztotta a helyi közvéleményt, hogy sokan - köztük több helyi politikus is - felháborítónak tartják a lépést, míg a tudományos képviselői ünnepelték azt.

 

 

Visoko a műholdképeken

 

A minisztérium közleménye és a sajtójelentések szerint Gavrilo Grahovac kulturális miniszter azért döntött a munkálatok finanszírozásának leállítása mellett, mert szerinte a Visocica hegyen egy komolytalan és amatőr ásatás folyik. Szerinte a projektben résztvevők megbízhatatlanok, és eredményeiket szakmai egyeztetés és kontroll nélkül jelentetik meg. Ráadásul a minisztérium igen szűkszavú közleménye szerint egy tudományos kutatócsoport már azt is bebizonyította, hogy a hegy egy természetes földtani képződmény.

A történészek és régészek közül a legtöbben azt kifogásolták, hogy a hegyen dolgozó kutatók nem hivatásos szakemberek, hanem egytől egyig lelkes amatőrök, akik semmilyen megszokott munkamódszert nem tartanak be, és bár az ásatást korábban hivatalosan is bejegyezték, a minisztérium szerint hamarosan ezt is felülvizsgálják majd.

 

 

Természetes képződmény vagy mesterséges építmény?

 

Osmanagic felháborítónak tartja az eljárást, mert szerinte a minisztérium döntése csak irigységből született, hiszen ők pár hónap alatt több eredménnyel szolgáltak, mint az akadémia az elmúlt 12 év alatt. Az alapítvány szerint a kormányzat döntése igen felelőtlen, hiszen az ásatás támogatásának leállításával Bosznia imázsát is komolyan rombolják. A munkákat irányító alapítvány nyilatkozata szerint a hegyen egytől egyig képzett kutatók dolgoznak, és szerintük ők minden felfedezést megosztottak a bosnyák tudományos élet képviselőivel.

A bosnyák Indiana Jones-nak is nevezett Osmanagic ezzel párhuzamosan azzal is megvádolta a kormányzatot, hogy ideje nagy részét az ásás helyett a velük való viaskodással kénytelen tölteni, mivel a korábban a piramisra kiterjesztett védelmet a mai napig nem oldották fel teljesen, és ezzel lehetetlenné teszik a széleskörű ásatásokat. "A kormány eközben nyomást gyakorol a helyi önkormányzatokra is, hogy azok a boszniai kulturális örökségvédelem nevében ne finanszírozzák őket és ne működjenek együtt az Alapítvánnyal" - panaszolta.