Tegnap a Szedna felfedezésének köszönhetően egy újabb égitestet ismerhettünk meg, ez a Naprendszer eddig észlelt legtávolabbi bolygó méretű objektuma. A csillagászok a felfedezés ámulata után most azon kezdték törni a fejüket, hogy hogyan kerülhetett oda.

A legérdekesebb elképzelés, hogy létezhet egy másik, méreteiben a Földdel megegyező világ, egy gravitációs forrás, ami a Naprendszer egy felfedezetlen sarkában rejtőzik. Itt azonban a probléma: A tudósok nem tudják kikalkulálni, hogyan lehet a Plútóhoz mérten háromnegyednyi nagyságú Sednának ilyen szokatlan, rendkívül elliptikus Nap körüli pályája. Amikor pályája a legközelebb van a Naphoz a távolság 76 csillagászati egység (CSE), a legtávolabbi ponton pedig 1000 CSE. Egy CSE megfelel a Nap-Föld távolságnak.


A Szedna méretarányos rajza a Földdel, a Holddal, a Plutóval és a Quaoarral
Az új objektum 10 500 év alatt kerüli meg a Napot, és feltehetően van egy parányi holdja is. "Hogy az ördögbe lehet valaminek ilyen pályája?" - méltatlankodik Brian Marsden csillagász. Ő az, aki szerint egy Föld méretű bolygónak lehet valami köze a Szedna jelenlegi, különös pályájához. Michael Brown a Caltech csillagásza, aki a Sednát felfedező csapat vezetője volt, úgy véli, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Nap egy csillag klaszterben született és számos csillag volt - bár több mint 10 000 CSE-ra - akkor közel a Naprendszerhez. Ezek voltak felelősek az olyan objektumok kiszakításáért, mint a Szedna.

Több más, független tudós is egyetért azzal, hogy egy csillag csalogathatta ilyen messzire a Sednát. Vannak azonban, akik nem vevők az elméletre. "Nekem nem igazán tetszik" - nyilatkozott a SPACE.com-nak Marsden, a massachusettsi Cambrigben található Kisbolygó Központ vezetője, ahol az újonnan felfedezett égitesteket katalogizálják. Marsden egy közelebbi objektumra szavazna, ami feltehetően 400 és 1000 CSE közötti távolságban helyezkedik el. "Valószínűleg több bolygó is létezik még odakint" - tette hozzá. "Ki tudja? Azonban tegyük fel, hogy a szóban forgó objektum nagyjából megegyezik a Föld tömegével, vagy akár többszöröse is lehet. Egy közeledés alkalmával könnyedén kilendíthette a Sednát szabályos, kör alakú pályájáról egy excentrikusba."


Fantáziarajz a Sednáról
Marsden elismeri, ez az eshetőség nyitva hagyja azt a kérdést, hogyan alakulhatott ki egy Föld méretű bolygó a Naptól ennyire távol, ahol a nyersanyag a jelenlegi bolygóformálódási elméletek alapján igen ritka. Brown szerint is lehetséges a Föld méretű bolygó elmélete, csapata számításai azonban mindössze 70 CSE-re helyezik ezt a feltételezett égitestet. "Így azonban már nem is annyira valószínű a dolog, mert ha ilyen közel van, akkor már megtaláltuk volna" - összegzett egy telefonos interjúban.

Alan Boss, a Carnegie Intézet bolygó tudósa egyetért Brownnal, szerinte is egy elhaladó csillag vagy egy sűrű gázfelhő okozhatta a Szedna szokatlan pályáját. Boss "nehezen elképzelhetőnek" tartja egy Föld méretű objektum kialakulását ott, ahol a kölcsönhatás elvileg létrejött. Brown azonban hozzáteszi, hogy van még egy felderítetlen területe az űrnek, ami az égbolt körülbelül 20 százalékát jelenti, ahol még nem kutattak 70 CSE távolságban keringő Föld méretű objektumok után. Ez a terület a fényes galaktikus középpont felé esik, amit nehezebb átrostálni, de a Szedna kapcsán felmerült kérdések hatására valószínűleg hamarosan belekezdenek a kutatásokba. Amennyiben Marsden elmélete helytálló, és több száz CSE-re egy Föld méretű bolygó kering, az könnyedén kicsúszhatott a jelenlegi észlelések elől.




A Szedna pályája jóval túlnyúlik a Plútóén
Akárhogy is, nem egy szokványos Föld-szerű bolygóról van szó. Bármilyen objektum, ami a Plútó mögött található kőkeményre fagyott és nem sok esélye van, hogy életet hordozzon magán. A fentiek mellett a tudósok azon is vitáznak, hogy a Sednát bolygónak minősítsék-e. Sokan a Plútó bolygói mivoltát is kétségbe vonják, mivel az a Sednához és a Neptunusz mögött található számos objektumhoz hasonlóan kicsi, és szabálytalan pályával rendelkezik. Valójában a "bolygó" kifejezésnek nincs csillagászati definíciója, azonban a Nemzetközi Csillagászati Egyesület egyértelműen kijelentette, hogy a Plútó nem fosztható meg bolygói mivoltától, akárhogy is vélekedik a csillagászok többsége.


A Szedna helyzete az égbolton
Alan Stern, a Dél-nyugati Kutató Intézet munkatársa egy újabb csavart vitt a fejtörőbe. Stern úgy véli, több Föld méretű bolygó rejtőzhet az Oort-felhőben, a Naprendszer legtávolabbi területén. Brown csapata is lehetségesnek tartja, hogy a Szedna az első ismert objektuma lehet az amúgy elméleti Oort-felhőnek. A kis jeges objektumok távoli gyűjtőhelyének létezését a belső Naprendszeren időnként áthaladó üstökösök pályái alapján feltételezik, melyek utána eltűnnek a világűrben. Senki nem tudja mi van valójában az Oort felhőben.

"Szerintem lehetséges" - utalt Stern az Oort-felhő Föld méretű bolygóira. Az elméletek szerint a Naprendszer korai éveiben Föld tömegű objektumok csapódtak az Uránusznak és a Neptunusznak, magyarázta Stern. A számítógépes szimulációk bemutatják, hogyan lökődtek ki a feltételezett Föld tömegű objektumok a külső bolygó területről, melyeket egy napon talán megtalálhatunk megfagyott maradványokként az Oort-felhőben. Ilyen távolságban világokat fürkészni hatalmas kihívást jelent. Az Oort felhő elvileg félúton található a következő ismert csillaghoz.