A világ legrégebbi ékszerei – 75 ezer évesek A történelem eddigi legrégebbi ékszereire, alighanem egy nyaklánc darabjaira bukkantak rá archeológusok egy dél-afrikai barlangban. A Blombos-barlang már régóta vonzza a régészeket: az utóbbi években számos olyan leletre bukkantak itt, amelyek más megvilágításba helyezhetik a modern ember történetét, illetve az emberi gondolkodás kialakulását. Szimbolikus gondolkozás – korábban, mint hitték A National Geographic Online-on rendszeresen beszámolunk azokról a felfedezésekről, amelyek immár kezdik átalakítani az eddigi, kissé meggyökeresedett nézeteket arról, hogy mikor is indult meg az úgynevezett szimbolikus gondolkodás. A tudósok ezt a folyamatot eddig 45-50 ezer évvel ezelőttre tették, ám német kutatók már régóta kételkednek ebben a képzeletbeli határvonalban. Most viszont angolszász régészek „vadászterületén”, Dél-Afrikában is kétségkívül olyan leletek bukkantak elő, amelyek cáfolják a 45-50 ezer éves korszakhatárt, és minimum harmincezer évvel korábbra datálják az elvont, jelképes gondolkodás kezdetét. De mire is alapozzák mindezt a dél-afrikai barlangban „bányászó” régészek? Nos, nemrégiben olyan borsó nagyságú kagylók kerültek elő a Blombosból, amelyek 75 ezer évesek, s amelyek azonos helyen vannak átfúrva, hogy felfűzve nyakláncként vagy karkötőként szolgáljanak. Christopher Henshilwood, a kutatást irányító archeológus, a norvégiai Bergeni Egyetem tanára szerint a mostani leletek a szimbolikus gondolkodás megjelenésének első bizonyítékai lehetnek a Földön. Henshilwood e nyilatkozata, amelyet a BBC idéz, nem biztos, hogy megállja a helyét: Marokkóban, Izraelben és Németországban számos helyen találtak olyan leleteket, amelyek használata arra utal, hogy nem közvetlen használati eszközök voltak, hanem kultikus célra, valamilyen „elvont gondolat” jegyében készítettek tárgyakat, akár 100-200-300 ezer évvel ezelőtt is. Németországban még olyan lelet is előbukkant, ami vegyi eljárásra utal, tehát mindenképpen bonyolult szellemi erőfeszítéseket igénylő feladat volt az elkészítése. Elsők az ékszerek között? A mostani dél-afrikai leletek viszont valóban elsőnek tűnnek az ékszerek között: a nyaklánc szemei ugyanis szimbolikus üzenetet hordoznak Henshilwood szerint. Ez vezetett azután a barlangi művészet kialakulásához szerinte. Az eddigi legrégebbi gyöngyöket Afrikában 45 ezer évvel ezelőttre datálták. A Blombos-barlangban most fellelt 41 darab akár 17 füzérhez is tartozhatott a kutatók szerint. A kagylóhéjak egy apró puhatestű maradványai, amely hulladékokkal táplálkozik, s amely folyók tölcsértorkolataiban él. (A tölcsértorkolatok a nagy árapályú területeken fordulnak elő.) A puhatestű rendszertani neve egyébként Nassarius kraussianus. Mindennek azért van jelentősége, mert a Blombos-barlang minden Nassarius kraussianus-élőhelytől legalább 20 kilométerre található, tehát véletlenül nem kerülhettek a barlangba. Ezt tudatos, emberi cselekvésnek kellett megelőznie. A kutatók szerint az ugyanazon a helyen és irányban kifúrt kagylókat egy bőrdarabbal vagy egy zsineggel fűzték egymáshoz. A kagylókon azonban vörös okker nyomait is megtalálták, ami azt is bizonyítja, hogy színesek lehettek a gyöngyök, s ez tovább erősíti a szimbolikus jelentőséget. A színek használata feltétlenül utal az elvont gondolkodásra. A Blombos-barlangban egyébként nem ezek az első felfedezések: a kutatók már 2002-ben előástak egy vörös okker-darabot, amelyben vésetek láthatók, illetve csonteszközök, amelyeket a barlanglakók alakítottak. Versenyfutás Tanzániával A Blombos kutatói egyébként sajátos versenyfutásba kezdtek: éppen idén április elején számoltunk be arról, hogy Tanzániában más kutatók strucctojásokat találtak, amelyek korát nehezen tudták datálni, de szerintük régebbiek, mint a 2002-es Blombos-leletek. A tanzániai strucctojás-darabkákból készült füzér és egyéb „műtárgyak” vizsgálatából a tudósok arra következtettek, hogy kifinomult gondolkodás jellemezte a 45 és 280 ezer évvel ezelőtt élt afrikaiakat. A Tanzánia területén talált leletek között is voltak okker „ceruzák”, illetve „kréták”, amelyek arra utalnak, hogy igen korán elkezdhették a jeleket használni az emberek elődei. A tudósok a strucctojások és okkerdarabok mellett halcsontokat is találtak a Loiyangalani folyó völgyében, a híres Serengeti Nemzeti Parkban. Most tehát a Blobos kutatói „visszavágtak”, talán az övék a régebbi nyaklánc, egy azonban bizonyos: egyre több tudományos kutató szerint tolódik hátra az az idő, amikor a szimbolikus gondolkodás megjelent a Földön.

Szegő Iván Miklós 2004.április.19