Uráli domborzati kőlapok

A Pravda 2002. áprilisi számában lehetett olvasni.Alexander Nyikolájevics Csuvirov - a Baskír Állami Egyetem alkalmazott fizika tanszék vezetőjének – nagyszerű felfedezéséről. A professzor 1999-ben Csandar falu közelében olyan többmillió éves kőlapot talált, amire ismeretlen technikával az Ural hegység háromdimenziós domborzati térképét gravírozták bele, gátakkal, csatornákkal együtt. A kőlap mérete 1,48 x 1,06 méter és 16 cm vastag. Három féle kőzetréteget azonosítottak be rajta, melyeket külön lehetett felvinni. Az első egy dolomit réteg, a második domborzati rész diopszidüveg, míg a harmadik védőréteg egy néhány milliméteres kálciumporcelán. A megmunkálás mikéntje eddig teljesen tisztázatlan, ám mindenképpen a legmodernebb technikai eszközökkel kellett hogy elkészítsék. Több szakember is vizsgálta a leletet és egyöntetű véleményük szerint a térkép olyan pontos, hogy azt csak műholdkép segítségével lehetett elkészíteni. Csuvirov szerint a térkép pontosan megfelel annak a képnek, amilyen az uráli táj volt évmilliókkal ezelőtt. Szavait idézve: „Főként az egykori ufai kanyon döbbentett meg minket, amely egy évmilliókkal ezelőtti tektonikus törés a földkéregben Ufa és Sztyerlitamak között. Az idők során a föld ismét összezárult ezen a helyen – a mai Urshak folyó ágyában. Érdekes módon a kanyon egykori folyása pontosan van ábrázolva a térképen.”

Ezen kívül ismeretlen eredetű írásjelek is találhatók a lapon, valamint két jelzőpontként szolgáló kagyló, melyek érdekessége, hogy az egyik egy olyan fajhoz tartozik, amely 50 millió évvel ezelőtt eltűnt, a másik pedig 120 millió évvel ezelőtt bukkant fel. Csuvirovék egy újabb riportban arról számoltak be, hogy tudomásuk van öt további hasonló kőlapról, melyek vélhetően az előző folytatásai, de még pénzügyi forrásokra van szükség a teljes feltárásukhoz.