ŐSMONDA AZ ARVISURÁBÓL

1.rész

A Tórem hit szerint a földfeletti világ HÉT rétegből, azaz hét égboltból (mennyországból) áll. A hét eget vertikálisan a VILÁGFA, vagy más néven az ÉLET FÁJA köti össze egymással.

Érdekes, hogy a teremtés felülről lefelé indul. A legfelsőbb Égben lakozik ATA-ISIS (Atyaisten, vagy ŐSISTEN), aki a tértől és időtől függetlenül öröktől fogva VAN.

Ata-Isis az Élet-fájáról leszakított egy gyümölcsöt és ledobta a hatodik égbe. Ott abból hasonló fa nőtt, mely olyan nagy lett, hogy felnőtt a hetedik égbe. A fának a törzsén ereszkedtek le Ata-Isis utódai a hatodik égbe és benépesítették azt. Ez lett SISTÓREMNEK, Ata-Isis fiának a birodalma.

Hasonlóan népesítette be az ötödik eget NUMI-TÓREM Sis-Tórem fia.

Numi-Tórem kultusza különösen erős a manysiknál, őt nevezik ÖREG ISTENNEK vagy ISTEN-ÖREGNEK. Numi-Tórem felesége szintén nagyon fontos mitológiai alak. JOLI-TÓREM, a feleség lesz majd a FÖLDANYA a Föld megteremtését követően, és KÁLTES-ASSZONY ( Numi-Tórem testvére) az Élet Anya, aki földi életet felügyeli.

Végül Numi-Tórem fia, a hetedik fiú, aki bár a legkisebb és legokosabb, aki három próbatételben megelőzi testvéreit ( de ebben ATA-ISIS is segíti, mert az égi méneséből ajándékoz neki egy fehér szárnyas paripát, mely a nehézségeken átsegíti), szóval ő lesz a Világfelügyelő Aranyfejedelem, más néven Hadúr-Tórem, aki a negyedik eget népesíti be. Vele zárul a felső világ a Tóremek birodalma, melyet az arany égbolt választ el a középső világtól.

A Világfelügyelő Aranyfejedelem hasonló módszerrel létrehozta a harmadik és a második eget, s benépesíti azokat jó szellemekkel (a harmadik égben), majd a rossz szellemekkel a (második égben), e két ég egyben jelenti a középső világot is, amely a szellemek birodalma.

A jó szellemek harmadik egét az ezüst ég választja el a második égtől, míg ezt a vas ég az első égtől. A legalsó ég vagy az első ég a Teremtett lelkek birodalma. Ide térnek meg pihenőre az emberek vándor lelkei, s várják, hogy új életbe költözhessenek. Innen figyelik az ősök lelkei az utódokat, hogyan boldogulnak az élet küzdelmeiben.

Ha az utódok tiszteletben tarják az ősöket, s az ő erkölcseiknek megfelelően élnek, akkor az ősök lelkei közbenjárnak a jó szellemeknél, hogy segítsék az utódokat, ellenkező esetben viszont engedik, hogy a rossz szellemek szabaduljanak rájuk.

A legalsó mennyei égben végződik a Világfa, amely a Tóremek számára a közlekedési lehetőséget is biztosítja az egyes égboltok között.

Az első eget a földi égtől a Numi-Tórem által kifeszített nagy kék sátorlepedő választja el. Ez Az égi nagy TEREMBURA, mely alatt a földi élet zajlik. A földet övező ősvízből, vagy nagyvízből (világóceánból) a SZIVÁRVÁNYHÍD vezet a mennyei egekbe, s a Tóremek ezen keresztül, vagy a Ruda-Tórem által kovácsolt égi ezeröles láncon közlekednek a földre.

Az emberi értelemben vett Világmindenséget (kozmosz) Ata-Isis fia, Sis-Tórem hozta létre, ebben népes családja is segített. Az égiek kovácsának Ruda-Tóremnek segítségével először elkészítették a Napot és a Holdat, s platina pályára bocsátották őket. Majd Sis-Tórem kivett egy marék tüzet Ruda-Tórem üstjéből, s azt a mindenségbe dobta. Nagyon megtetszett neki a száguldó tűzgolyó, így a többiekkel együtt késő estig dobálta a végtelenbe a különbözőre formált tüzes golyókat, egészen addig, míg a mindenség benépesült.

Másnap a Tóremek közül mindenki választott magának tüzes golyót, Sis-Tórem pedig megparancsolta nekik, hogy ki-ki saját golyóbisát hordozza és fényesítse azokat. Ruda-Tóremnek pedig azt az utasítást adta, hogy minden égi lakó számára kovácsoljon egy-egy ezeröles láncot, hogy azokon mindenki leereszkedhessen a saját golyóbisát szemügyre venni.

Joli-Tórem aki egyébként Numi-Tórem felesége - volt az égiek gazdaasszonya. Neki jutott a Föld nevű tüzes bolygó. A gazdasszonykodás azonban annyira elvette minden idejét, hogy nem jutott ideje egyszer sem leereszkedni az égi ezeröles láncon, hogy szemügyre vegye, mi van a tüzes golyóbisával.

Jó sok idő múlva a közvetlen rokonságából többen is jelezték neki, hogy valami baj történhetett, mert a golyóját elborította a felhők vize, és vízben forog. Kérlelte hát férjét Numi-Tóremet, hogy végre adjon számára egy kis időt, hogy leereszkedhessen és FÖLDANYA hivatását teljesíthesse. Segítségére sietett KÁLTES-ASSZONY is, Numi-Tórem testvérhúga, az ÉLET-ASSZONY. Nagyon elszomorodtak a látványtól, hiszen a Föld felszíne csupa vízből állt.

Ekkor Numi-Tórem a két asszony megszánva megparancsolta a búvár kacsának, hogy éjjel-nappal dolgozva hordjon fel iszapot, követ és homokot az ősvíz mélyéről, és azt rakja a vöröshasú cethal hátára. A búvárkacsa szinte végkimerülésig dolgozott, mire összeállt az ősföldrész a vöröshasú cethal hátán.

Ezt az ősföldet később ATAISZNAK nevezték el.

Ekkor Numi-Tórem égi ácsokkal fából elkészítette saját mennyei aranypalotájának mását és az ősvízre bocsájtotta. Sokáig hánykolódott a tengeren, míg messze északon partot ért, ezért ezt később az emberek TUNDAHALMI várnak nevezték el. A hivatása pedig az volt, hogy ebben a házban kell tudóssá nevelni az arra hivatottakat, elsősorban a SÁMÁNOKAT és a LÁTÓ embereket. Ezért BÖLCSESSÉG VÁRÁNAK is nevezték.

Amikor a búvárkacsa befejezte munkáját, akkor Numi-Tórem, Joli-Tórem, és Káltes-Asszony leereszkedtek az égi ezeröles láncon, és sárból meg iszapból megformázták az első emberpárt. El is nevezték őket ATOMNAK és PIROSKÁNAK.

Eközben Ruda-Tórem felesége, az égiek szolgálólánya, az ezüshajú szépséges Kemi-asszony bajba keveredett. Míg férje az égiek kovácsa, Numi-Tórem aranypalotájában tartózkodott, megkörnyékezte őt Kuly-Áter, az alvilág fejedelme. Ördögeivel együtt éjjeli zenét adtak Kemi-Asszony ablaka alatt, majd bebocsátást kértek. Kemi-Asszony először elkergette őket, de a többi égi cseléd addig kérlelte, míg végül beengedték őket, s ha már ott voltak, reggelig ott is maradtak.

Ruda-Tórem pedig mindezt látta, Numi-Tórem mindentlátó szobájából. Reggel panaszt is tett Numi-Tóremnél. Numi-Tórem azt válaszolta, hogy nem történt nagy baj, csak Ata-Isis elküldte hozzá a Féltékenység-Tóremjét, de ha úgy gondolja, hogy megcsalta a felesége, akkor büntesse meg.

Ruda-Tórem hajthatatlan volt, és kígyó ostorral kegyetlenül megverte feleségét és az égi cselédeket. Kemi-Asszony ezt követő fájdalmában világra hozta az első medvebocsot. A medve tehát égi eredetű, még akkor is, ha származása nem épp a legelőkelőbb.

Ataisz ősi földrészen, paradicsomi állapotok uralkodtak. Itt sohasem volt tél, és az örök nyárban sok jó gyümölcsöt termett a föld az itt élőknek. Mivel nem ismerték az évszakok változását, az időt holdévekben, holdtöltétől-holdtöltéig számították. A Napot tekintették a legfőbb istenségnek, s a bálványhegyen felépítették RÁTEN templomát. Itt helyezték el az Ősisten, Ata-Isis szentélyét, és itt rótták le kegyeletüket a többi Tórem előtt.