5, Különleges régészeti leletek egy leendő győri üzletközpont helyén
N.G.2005.01.05. 2005.12.22. 07:04
Késő Árpád-kori, vélhetően 13. századi csontveretes ládikára bukkantak régészek Győrött.
Különleges régészeti leletek egy leendő győri üzletközpont helyén
Késő Árpád-kori, vélhetően 13. századi csontveretes ládikára bukkantak régészek Győrött, a Rába gyár volt telephelyén; a ritkaságnak számító régészeti értéket a Nemzeti Múzeumban restaurálják – jelentette be Tomka Péter, az ásatás vezetője.
Ereklyetartók, egyházi tárgyak léteznek csontdíszítéssel, ismertek a csontlemezekkel díszített könyvborítók is, de ezek döntően királyi, vagy egyházi központokból kerültek elő. A Győrött feltárt, díszített csontlemezekből összeállított ládika azonban polgári használatban lehetett – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a szakemberek egyelőre vitatkoznak azon, milyen funkciója lehetett.
"A szakma egyes képviselői úgy látják, hogy egykori használói oklevelet, kiváltságlevelet tárolhattak benne. Más vélemény szerint viszont ékszerládikának használhatták" - mondta Tomka Péter.
Már a római korban volt élet a területen
A győri Xantus János Múzeum régésze kitért egy fontos várostörténeti vonatkozásra is. Megítélése szerint a vermekből előkerült ép középkori edények, cserépből készült fazekak, bográcsok, és mellettük a különleges minőségű importkerámiák felszámolt háztartásokból kerülhettek a tároló gödrökbe.
"Amikor 1271-ben Győr megkapta városi kiváltságait, a hospesek - a kereskedők és az iparosok - beköltözhettek a város területére. Akkor hagyhatták maguk mögött az edények garmadáját" - vélekedett a szakember.
A területen azonban jóval korábban is volt élet. A római korból 25 temetkezési helyet tártak fel. A sírokat a 2. századra datálják a bennük rejtőző leletek, pénzek, kerámia maradványok, üvegedények, mécsesek alapján.
A régész tájékoztatása szerint az egyik sír különleges formájú: kereszt alakúra ásták, majd belsejét kitapasztották egykori készítői.
Bész, egyiptomi istent ábrázoló szobrot is találtak
"A másik érdekesség egy kisméretű, bronzból készült Bész-szobrocska, amelyet egy csecsemősír rejtett" - mondta Tomka Péter, hozzáfűzve, hogy Bész egyiptomi istent a csecsemők, szülőasszonyok védelmezőjének tartották.
A 9. és a 11. század között szolgálhatták lakóikat azok a, részben földbe mélyített kőkemencés kunyhók, amelyek részben ugyancsak napvilágra kerültek.
"Az épületmaradványok korának pontosabb meghatározására a leletanyag restaurálása és kiértékelése után nyílik lehetőség" - közölte az ásatás vezetője. A téli hónapokban a tárgyi emlékeket megtisztítják, restaurálják. A feltárás tavasszal folytatódik a területen, ahol üzletközpont épül.
|
|
|
|
|